Hónap zárása :) Ship it or Rip it

Hali srácok! Mivel vége van ennek a hónapnak, ezért bevezetek egy kis hónap záró játékot. A Ship it or Rip it játék lesz, ami az elolvasott könyvek szereplőiből lesz összeállítva. Kezdjük is!

1. kör

Dez (Denazen-trilógia) & Conrad (Nyár-trilógia)

Valljuk be, hogy ők ketten tutira nem illenek össze. Imádom Dez-t és Conrad-ot is, de neee! 

Rip it! 

2. kör

Hazel (Csillagainkban a hiba) & Aelyx (Elidegenítve)

Nem! No! Nope! Soha! Ez még viccnek is rossz...hát az eszem megáll. Aelyx-et nem Hazel-el képzelem el. Jaj! 

Rip it! 

3. kör

Eva (Hozzád kötve) & Eric (Elidegenítve)

Csak ezt ne! Hát esküszöm, hogy ennyire borzalmas párost még nem láttam. Utáltam Eva-t, Eric viszont egyik kedvencem volt. Oh! 

Rip it!

4. kör

Cara (Elidegenítve) & Alec (Csontváros)

Ha Alec nem lenne meleg, akkor nagyon imádnám őket együtt. Cara-t kedvelem, Alec örök favourite! Szóval...

Ship it!

5. kör

Auden (Álom két keréken) & Jeremiah (Nyár-trilógia)

Na végre valami tényleg jó! Álom pár! Asszem ezzel mindent elmondtam! ♥☺

Ship it!

6. kör

Elena (Vámpírnaplók) & Jace (Csontváros)

Hú! Hát ez egy elég nehéz döntés azt hiszem! Végül is jó lenne őket együtt látni! :)

Ship it!

7. kör

Belly /Izabella/ (Nyár-trilógia) & Stefan (Vámpírnaplók)

Nem! Határozottan nem! Ők konkrétan teljes ellentétei egymásnak..

Rip it!

8. kör

Clary (Csontváros) & Eli (Álom két keréken)

Jesszusom! Felejtsük el, hogy ez valaha is szóba került. Biztosan nem! 

Rip it!

Nos srácok, ennyi is lett volna ez a hónapzáró játék! Sajnos nem annyi könyvet olvastam az utóbbi időben, mint amennyit szerettem volna, de igyekszem pótolni! 

Jus Accardo: Untouched /Érintés nélkül/

Fülszöveg: Kale életében mindennapos volt az erőszak és a halál, mielőtt Dezzel találkozott. Gyilkológépnek használták a Denazen hatalomvágyó emberei, mert ő egy Hatos, azaz különleges képességgel rendelkezik. Van, aki örül ennek, nem úgy Kale. Az ő érintése azonnali halált jelent. 

Most azonban vele van Dez, a lány, akit meg tud érinteni, s ketten együtt felkutatják a Hatosokat, hogy figyelmeztessék őket a veszélyre, amit a Denazen jelent. Kale a rabságból kikerülve a külvilággal ismerkedik, és igyekszik maga mögött hagyni sötét múltját. Azzal viszont nem számol, hogy a Denazen továbbra is a nyomukban van, és mindent bevet céljai elérése érdekében. 

Samsen jön el értük, Kale rémálma, az egyetlen ember, akitől valaha igazán félt, és hamarosan világossá válik Kale és Dez számára, mi is Samsen hátborzongató terve. Kale-nek minden, a kiképzése során megszerzett tudását be kell vetnie, hogy visszakapja Dez-t és biztosítsa, hogy kijussanak szabadon...és élve. De vajon elég lesz ez?

A kritikám spoiler-t tartalmazhat!!!

Wow! Azt hiszem, hogy ez a megfelelő reakció erre a könyvre. Boldogan kijelenthetem, hogy már megint beleszerettem a főszereplő srácba, Kale-be. 

Mondjuk Kale-t ki nem szereti? Dögös, aranyos és még sorolhatnám a számtalan jó tulajdonságát. A könyv témája sötét és hátborzongató, de mégis izgalmas. Dez a tipikus szexi, bátor csaj képét keltette. Gyönyörű és veszélyes. Kale éppen ezért is szereti annyira. Na meg azért, mert ő az egyetlen, akit képes megérinteni. 

Kale és Dez Hatosok. Különleges képességekkel rendelkeznek. A Denazen-nek ezért olyan fontosak.

Samsen a legnagyobb rémálma Kale-nek. Pusztán a tekintetével és a hangjával irányítani tudja a fiút. Valami okból kifolyólag Kale és Dez az elátkozott szerelmesek látszatát keltették a szememben. Nem úgy, mint a tipikus balsorsra ítélt szerelmesek, hanem a trilógia harmadik részében Kale elveszti a képességét, hogy meg tudja érinteni Dez-t. Na emiatt tartottam őket elátkozottnak.

Ezen kívül egyetlen problémám volt csak. Túlságosan rövid volt. Még vártam volna, hogy történjen valami izgalom. A romantika nem igazán jellemezte ezt a könyvet és ez valahogy nem is hiányzott. A korábban olvasott könyvekkel ellentétben, ez nem volt annyira tökéletes, de még így is imádtam. Mindenkinek szívesen ajánlom. Ha tehetitek, olvassátok el! 

Borító: szexi...Kale kellesz nekem♥

Kedvenc karakter/ek: Kale, Dez, Kiernan

Sztori: 5/4- Hiányzott az izgalom és szerettem volna, ha még olvashatom a könyvet, ami azt jelenti ez esetben, hogy túl rövid volt. 

Melissa Landers: Elidegenítve

Hát azt hiszem, hogy most sem írnék fülszöveget, mert úgy gondolom, hogy ez esetbe elhagyható, hiszen úgy is mindent leírok.

A kritikám spoiler-t tartalmazhat!!!

Végre elérkeztem ahhoz is, hogy elolvassam ezt a könyvet. Eleinte csak tetszett a borítója és azért akartam megvenni, de most a történet is magával ragadott.

A történet a Föld és a L'eihr bolygó közötti kapcsolatról szól, amelybe két fiatalnak kell közelebbről megismerni egymás faját. Cara Sweeney 17 éves, átlagos diák a Midtown Középiskolában. Az igazgatóság őt bízza meg, hogy vendégül lássa a l'eihr fiút, Aelyx-et. 

A lány a könyv elején még nem biztos abban, hogy ez jó ötlet, hiszen az emberiség egy része úgy gondolja, hogy a l'eihr-ek ártalmasak lehetnek, ha szövetség kötésre kerül a sor. Végül Cara csak beleegyezik. A fiú érkezésénél sikeresen leégeti magát, de erre majd magatoktól is rájöttök. 

Cara magabiztos, akaratos és imádni való karakter. Nagyon megkedveltem. Indulatos volt, bátor és mikor végre rájött, hogy szerelmes..hát esküszöm, hogy az a rész tetszett a legjobban. 

Aelyx megtestesíti szintén minden alapelvem, ahogy a legtöbb fiú főszereplő a könyvekben, amiket olvasok. Tökéletes srác. Hát én ha Cara helyében lettem volna, abba sem hagytam volna a csókolózás tanulgatását. Na, de visszatérve a történetre. Aelyx nem igazán szeretné, hogy a l'eihr-ek és az emberek szövetséget kössenek egymással mindaddig, amíg nem ismeri meg jobban Cara-t. A l'eihr-eknek nem igazán vannak érzéseik, ám amikor Aelyx úgy érzi, hogy totális belezúgott a lányba, megijed és távolságtartóan kezd viselkedni. 

Nagyon tetszett, ahogy két szemszögből olvashattam a történetet, hiszen így mindkettőjük érzéseivel tisztába lehettem. Ha csak a lány szemszögéből látom, akkor valószínűleg lemaradok az összes érdekes l'eihr dologról. Ahogy az írónő megalkotta ezt az új fajt, lenyűgözőnek találtam. Mindent. Az egész könyv valahogy egy varázslatos világot festett elém. 

Ha nekem is lenne egy Aelyx-em, száguldozhatnék a világűrbe fénysebességgel, tanulmányozhatnék egy új fajt, az maga a mennyország lenne, azt hiszem. 

Az elején voltak kétségeim a könyvvel kapcsolatban, hiszem ezt eredetileg el sem akartam olvasni. Óriási nagy hiba lett volna. A vége volt az, ami nem tetszett, hiszen elválasztja az írónő a szerelmeseket egymástól. Ez nagyon nem tetszik. 

Viszont a szerelmes, túlfűtött jelenetek iszonyatosan tetszettek. Valósággal faltam a sorokat és elképzeltem, hogy engem is egy dögös, l'eihr srác csókolgat..simogat..hagy ne részletezzem tovább. :)

Megérte, hogy a kezembe vettem és sort kerítettem az elolvasására. Minél hamarabb szeretném a folytatását is elolvasni, ami reményeim szerint sikerülni fog. 

Addig is szívből ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, hiszen ezt nem lehet nem szeretni. 

Remélem, hogy kedvet kaptatok az elolvasására. 

Borító: Maximális, 5/5-ös pontozás..eszméletlenül imádom :)

Kedvenc karakter/ek: Cara, Aelyx, Eron, Eric 

Sztori: 5/végtelen♥♥ ezerszer újraolvasnám♥♥

Jenny Han: Nyár trilógia

A fülszöveget azt hiszem, hogy ebben az esetben elhagynám. 

Cousins Beach-en játszódik nagyrészt a történet. Egy lány, egy testvérpár és egy igaz szerelem. 

Izabella Conklin (Belly) édesanyjával (Laure) és bátyjával (Steven) Cousins Beach-re utaznak hagyományaiknak eleget téve. 

Mióta Belly az eszét tudja, mindig ott töltötték a nyarat. Homokos tengerpart, nyári szellő és élete első, igazi szerelme. Belly magabiztos, ám félénk lány, akinek mindennél fontosabbak a második családjával eltöltött nyarak. Ott van Suzannah, akire a második édesanyjaként tekint, aki mellesleg sajnos rákos beteg. Aztán ott van a két testvér, Jeremiah és Conrad. Belly egészen kiskora óta szerelmes Conrad-ba, ám úgy tűnik, hogy a fiú eddig nem viszonozta az érzéseit. Aztán ezen a nyáron megváltozott minden. 

Belly-t nagyon szerettem az egész trilógia alatt. Olyan érzés volt, mintha én is szerelmes lennék Conrad-ba és átérezném, hogy Belly mit is érez valójában. Olyan volt, mintha nekem is egy igazán tökéletes nyaram lenne tele szerelemmel, barátsággal, szeretettel és szórakozással. A lány karakterében magamra ismertem és emiatt még jobban a szívemhez nőtt. 

Aztán ott volt Ő. Conrad Fisher, akibe-képletesen ugyan-de totálisan belezúgtam. Minden alapelvem megtestesítette. Néha gyerekesen viselkedett és a legkisebb problémákat is világméretűvé nagyította, de még akkor is imádtam. Elsőszülött fiú volt a Fisher családban és apja a saját képére akarta formálni őt. A fiú egy ideig felnézett az apjára, de mikor rájött, hogy valójában milyen is, megtagadta, hogy olyan legyen, mint az édesapja. Amióta csak ismerte, szerette Belly-t. Egész kicsik voltak, amikor belezúgott. Tagadhatatlanul, ám még magának sem volt képes bevallani. Aztán mégis megtette. Játszott a lány érzéseivel és tudta, hogy úgy is ő lesz az, akit Belly választani fog. Igaza lett.

A Fisher testvérek másik tagja, Jeremiah. Ő teljes ellentéte volt Conrad-nak és mégis szerettem. Volt benne valami, ami miatt az ember nem tudta semmiért sem gyűlölni, pedig lett volna olyan pillanat. Édes, kedves és vicces volt. Ha valakinek rossz volt a kedves, akkor biztos, hogy ő volt az első, aki azon igyekezett, hogy felvidítsa. Mindent képes lett volna megtenni Belly-ért. Szerette a lányt. Jobban, mint gondolta. Ám Suzannah, az édesanyja mindig is tudta, hogy Belly-nek sokkal izgalmasabb lesz Conrad. Conrad-ot fogja szeretni és nem őt. És valahogy ezt a lelke mélyén Jeremiah is tudta, de próbálkozott. Szerette a bátyját, de egy idő után valami megváltozott. Belly miatt Jeremiah és Conrad eltávolodtak egymástól. Talán ez volt az a sorsdöntő pillanat, ami miatt Belly tudta, hogy kit kell választania. 

A történetnek lényegében ők voltak a főszereplői. Ám nem felejtem el megemlíteni Steven-t és a többieket sem. Steven volt Belly bátyja. Imádta a húgát és ezért is szekálta annyit. Féltette őt. Imádtam a karakterét, hiszen annyira közvetlen volt mindenkivel. Amit kiejtett a száját az tök természetes volt. 

Aztán ott volt Suzannah. Miatta sírtam a legtöbbet. Amikor megtörtént az elkerülhetetlen, úgy zokogtam a könyv felett, mint egy 5 éves, akinek elvették a legkedvesebb játékát. Mivel sajnos a családunkban is történt ilyesmi ez még tett rá egy lapáttal. Teljesen kikészültem. Suzannah olyan könnyen kezelte azt, ami vele történik, hogy már szinte elhittem én is neki, hogy nem fog itt hagyni, pedig pontosan tudtam, hogy ez lesz a vége. talán azt éreztem, mint Belly. Hogyha nem mondom ki, akkor nem is úgy történt. Pedig de. Az egész történet alatt annyira hiányoltam a szeretetét. Azt, hogy mindig annyira lelkes és optimista volt. Mindenben a szépet látta. Csodáltam. 

A mellékszereplők, mint például Belly anyukája, vagy Taylor. Taylor egy tipikus tini picsa volt, de nem tudtam nem szeretni. Ő volt Belly legjobb barátnője és mikor róla olvastam, akkor az én legjobb barátnőm jutott eszembe. Az önzetlenségükben és a végtelen odaadásukban nagyon hasonlítottak. Azért is szerettem Taylor karakterét. Az én legjobb barátnőm miatt. 

Egy picit ha a könyvről is mesélek, akkor mindenképp megemlíteném, hogy csodálatos volt. A 3 könyvet 1 NAP alatt olvastam el. Mikor a végére értem, bőgtem. Nem azért, mert vége lett, hanem azért, mert imádtam és pont olyan tökéletes befejezést kaptam, amit vártam. 

Kedvenc karakter/ek: Az össze szereplő a kedvencemmé vált...bár ha választanom kéne..áh nem tudnék :D

Borító: Mindent elmondott..nekem épp elég volt ránéznem és máris Cousins Beach-en éreztem magam. 

Sztori: 5/ végtelen☺♥♥ Mindenképp az egyik kedvenc sorozatommá vált. Imádtam♥