Értékelések

2023. december 29., péntek

Shea Ernshaw: Winterwood - Télerdő


Légy ​óvatos a sötét rengetegben…

Főleg a Fir Haven városát körülölelő erdőkben. Egyesek szerint varázslat rejlik bennük. Sőt, kísértetek is.

Nora Walkert néhányan boszorkánynak tartják, és csak ő ismeri az igazságot az itteni fákról. A Walker lányokat mindig is különleges kapcsolat fűzte az erdőhöz, és ez vezeti el a lányt Oliver Huntsmanhez, ahhoz a fiúhoz, aki hetekkel ezelőtt eltűnt a Kezelhetetlen Fiúk Táborából. Ráadásul az elmúlt évek legszörnyűbb hóviharában. A fiúnak már meg kellett volna halnia, mégis életben van, de semmire sem emlékszik abból, ami az eltűnése estéjén történt.

Nora nyugtalannak érzi az erdőt Oliver jelenlétében. Nemsokára rájön, kénytelen felfedni az igazságot a fiúról, akivel immár őszintén törődik. Hogyan maradt eddig életben az erdőben, és egyáltalán, hogyan került oda? Nora még nem sejti, hogy a fiúnak is megvannak a maga titkai – amiket kész mindenáron megtartani, mert úgy tűnik, nem ő az egyetlen, aki azon a végzetes estén eltűnt.

A tündérmesék óta tudjuk, hogy félnünk kell a sötét erdőt és azt, ami benne lapul.

A Télerdőből kiderül, miért.

Hagyd, hogy elbűvöljön!

A kritikám spoiler - t tartalmazhat!!!

Őszintén nem bánom, hogy ezt a könyvet csak kikölcsönöztem a könyvtárból, mert sajnáltam volna, ha pénzt adok ki érte. 

Imádom a boszorkányos történeteket, a mágiát, a baljóslatú árnyakat, a sötétséget, a varázslatot. Amiből azt hittem, itt is bőven kapni fogok. Tévedtem. 

A Holdfény és az erdei gyógymódok varázskönyve bizonyult a legérdekesebbnek a történet legalább háromnegyed részében. 

Borzasztóan untam az olvasást, sokadik nekiveselkedés árán jutottam a végére, mert a könyv első kb 300 oldalán az ég világon semmi érdekes nem történik. Úgy voltam vele, hogy ha az egész könyv ilyen lesz, bámennyire is fáj a szívem miatta, nagyon le fogom pontozni. 

Viszont az utolsó 50 oldal megmentette. Felpörögtek az események, olyan fordulat következett, amire egy hangyányit számítottam, de azért így is hatott rám. 

Sajnáltam, hogy igazán nem voltak kidolgozva a karakterek és hogy leginkább Nora és Oliver került előtérbe, pedig engem mások is érdekeltek volna. 

Örülök neki, hogy végül elolvastam, de csalódott vagyok, hiszen jóval többet vártam a történettől. 

Szívesebben olvastam volna az Ősi Walker lányokról többet, az ő történetük volt az egész könyvben a legérdekesebb. Az alkonyárnyuk, az erejük, az életük. 

Nem mondom, hogy ajánlom, mert az erős kijelentés lenne, de egy olvasást talán megér. 

Borító: 5/4 - egyébként szerintem illik a könyv hangulatához, leginkább a Fonák - erdő miatt.
Kedvenc karakter/ek: Oliver és az öreg bácsi (nem jut eszembe a neve :D)
Utált karakter/ek: Nora és Max
Amit imádtam: Az ősi Walker lányok történetét és a varázsfőzeteket
Amit utáltam: A hosszan elnyújtott, unalmas cselekményt. 
Sztori: 5/2,5 - határeset