Neal Shusterman: Unwind - Bontásra ítélve

 

Sziasztok Molyok! Elég régóta tartozom már ezzel a könyvvel, szóval vettem a fáradtságot és belekezdtem a kritikába. 

Fülszöveg: 

Szép új világ?  

  Egy olyan társadalomban,

ahol a nemkívánatos kamaszok testrészeit újrahasznosítják,

három szökevény száll szembe a rendszerrel, mely "bontásra ítélte" őket.

Connortól meg akarnak szabadulni a szülei, 

mert túl sok a baj vele. 

Risa árva, és ezért jelölték ki a bontásra,

hogy spóroljanak a költségeken.

Lev szétbontását szigorúan vallásos szülei

már születése pillanatában eldöntötték.

A véletlen sodorja őket egymás mellé,

és a kétségbeesés tartja össze őket, 

ahogy árkon - bokron át menekülnek,

miközben tudják, hogy az életük a tét.

Ha sikerül megérniük a tizennyolcadik születésnapjukat,

már nem bánthatják őket - de amikor egy egész világ vadászik rájuk, 

a tizennyolc nagyon - nagyon távolinak tűnik. 

Te vajon túlélnéd?

A kritikám spoiler-t tartalmazhat!!!

Ez a könyv valami hihetetlen volt. 

A nagyszerűen felépített cselekmény, a nézőpontváltások, a szerethető karakterek. 

Mégis egy valamit nem értek?

Hogy lehet valakinek jó érzés szétbontatni a gyerekét?

Nem vagyok szülő, még csak közel sem vagyok hozzá, de nem lennék képes ezt tenni a gyerekemmel. 

Connor Lassiter. Az elejétől kezdve imádtam a karakterét és ez az egész könyv alatt így volt. Bátor, vakmerő, de mégis van benne valami emberi. 

Hiába gyilkolt volna a saját életéért, az ösztönei mindig emberiek voltak. 

A problémám csak az volt, hogy megkedvelte Risa-t. 

Ha már itt tartunk, Risa karaktere nem lett a szívem csücske, éppen ezért is idegesített a Connor-al való szorosabb kapcsolata. A történet közepéig kb. csak magával törődött. Azt akarta, hogy történjen bármi, de neki mindig jó legyen. 

Levi Jedediah Calder. Legszívesebben sokszor addig ütöttem volna, amíg észhez nem tér. Mégis ki a franc élvezné azt ( még akkor is ha ebben nevelték bele), hogy önkéntesen feláldozza magát, mint tized? Én nem lennék ennyire ostoba az biztos. 

Lev mikor találkozik Cyrus Finch-el, akkor láttam meg benne azt a fiút, aki harcolni akar az életéért. Aztán megint tizedként köt ki az átalakító táborba, ráadásul még fel is akarja magát robbantani. Normális az ilyen? Kérdem én. 

Cyrus karakterét kedveltem. Nagyon érdekesnek találtam, ami vele történt és azon izgultam, hogy Shusterman mit fog kihozni ebből a kettős tudathasadásos állapotból. Így tudnám a legkönnyebben megnevezni azt, hogy valaki más is van a fejünkben. 

Aztán ott volt még Roland, akit az elejétől fogva kedveltem. Tudtam, hogy magának akarja a vezető pozíciót és, hogy bármit megtenne azért, hogy ő életben maradjon, de egyszerűen képtelen voltam utálni őt. 

A történet végén, egyszerűen leblokkoltam. Iszonyatos volt végigolvasni azt, ahogyan szétbontanak egy embert. Annyira morbid volt az egész, hogy legszívesebben bevertem volna valaki képét, hogy ennyire érzéketlen emberek nem létezhetnek. De sajnos meghalt, akit annyira szerettem és bár fájdalommentesen, azért nekem elég sok fájdalmat okozott.

Hayden volt még az, akit annyira megkedveltem, meg talán picit az Admirális. 

Összefoglalva nagyszerű könyv volt, bárkinek ajánlom, aki szereti az ilyen könyveket. 

Borító: Nagyon tetszik, bár nem értem azt a tűzszerűséget a kéz körül. Vagy az vér?

Kedvenc karakter/ek: Connor, Roland, Cyrus, Hayden, Admirális

Utált karakter/ek: Risa és (talán egy picit) Lev

Amit imádtam: Az izgalmas jeleneteket, hogy kit miért ítéltek bontásra, a sok akciót

Amit utáltam: A bontás folyamatát, a karakterek ostoba tetteit

Sztori: 5/5** - zseniális és izgalmas. 

Puszii: Viki☺♥            

     

 

Kody Keplinger: The DUFF - A pótkerék

 

Sziasztok Molyok! Meg is hoztam az ígért kritikát.

Fülszöveg: 

DUFF = Designated Ugly Fat Friend, magyarul kb. Ügyeletes Ronda Dagi Barátnő.

A 17 éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői között. Arról nem is beszélve, hogy okosabb annál, minthogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai. 

Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli ezt a srácot. 

Amikor pedig Wesley Duff-nak nevezi őt, egyszerűen ráborítja a kóláját. 

Ám Bianca élete otthon sem éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy megcsókolja Wesley-t. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a mindennapok poklából, beleveti magát a fiúval egy titkos "ellenségek extrákkal" kapcsolatba. 

És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok az irányítása alól: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóság, ráadásul az ő élete is eléggé kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, mindenkinél jobban utálja. 

  

A kritikám spoiler-t tartalmazhat!!!

Hol kezdjek ennek neki? Biztosan volt már közületek mindenkinek olyan érzése, hogy nem elég csinos, szar ember vagyis egy DUFF. 

Bianca Piper egy olyan lány, aki kiáll maga mellett és lassan elfogadja magát olyannak amilyen. 

A személyiségem nagyon hasonlít az övére. 

Igazából sosem voltam megelégedve magammal, a külsőmmel vagy bármi egyébbel velem kapcsolatban. 

Bianca felnyitotta a szemem. Ő egy nagyszerű ember. Minden rossz ellenére küzdött a maga igazáért. 

Igazából egyetlen egy dolgot nem szerettem benne. Amiben nem hasonlítunk. Méghozzá azt, hogy minden problémája megoldása érdekében Wesley ágyába ugrott. 

Ha már szóba jött el kell, hogy mondjam, hogy Wesley Rush-nál nagyszerűbb pasiról még nem igen olvastam. Elbűvölt. Szeretem a macsó fiúkat, akik a lelkük mélyén igazi érző, szeretetteljes pasik. 

Wesley Rush igazából nem figyelemre, hanem szeretetre vágyott, amit a szülei nem adtak meg neki. Bianca viszont igen, még ha ezt utálattal is fejezte ki. 

Casey és Jessica karakterei elképesztőek voltak. Csinos, nagyszerű lányok, akik ráadásul még népszerűek is. Nagyon szerettem őket. 

Bianca és Wesley szüleitől egyszerűen a plafonra tudtam volna mászni. Már idegességemben a falat kapargattam. Hogy lehetnek valakinek ilyen szülei? Nem tudom felfogni, hogy ki képes elhagyni a saját gyermekét önmaga érdekében?  

Ez a könyv páratlan élmény volt nekem. Sok mindent tanultam belőle és sok hasznos tanáccsal látott el. 

Egy nagyszerű történetet kaptam. Mindenkinek ajánlom, akik szeretik a YA-könyveket. 

Borító: Nem tetszik.
Kedvenc karakter/ek: Wesley, Bianca, Casey, Jessica
Utált karakter/ek: nincs.
Amit imádtam: Wesley pillanatai.
Amit utáltam: nem volt ilyen.
Sztori: 5/5** - nagyszerű volt.

Puszii: Viki☻♥

Halloween Book Tag

 

Sziasztok! Nagyon boldog Halloween-t kívánok minden kedves Molynak! A Halloween a kedvenc ünnepem, szóval gondoltam, hogy megleplek titeket egy Tag-el. Jó szórakozást!

• Kedvenc ijesztő, hátborzongató olvasmányod a Halloween szezonban? 

Nem mondhatnám, hogy van ilyen. Az egyetlen, amitől elég rossz érzéseim támadtak az A rossz lányok nem halnak meg című könyv Katie Alender-től.

• Az eddig olvasott legijesztőbb pillanatod egy könyvben?

Nincs ilyen szerintem.

• Öltöztél már be könyv karakternek Halloween-ra?

Sajnos nem volt még rá alkalmam, de tervezek ilyet a jövőben. Az Árnyvadászok a terveim közt vannak.

  

• Ha beöltözhetnél bármelyik könyves karakternek, ki lenne az?

Valószínűleg egy Árnyvadász, lehetőleg Izabell vagy Clary.

• Mit gondolsz, mely kedvenc könyves karaktereid mennének veled Adsz vagy Kapsz-ozni? 

Amennyire szereti ezeket a dolgokat szerintem Magnus tutira elkísérne, talán, ha nagyon szépen kérem akkor Ben Parish is csatlakozna, vagy esetleg Effie Trinket. Ő biztosan imádná.

• Minek öltöznének be?

Magnus valószínűleg boszorkánymesternek, Ben zombinak (elég vicces szitu), Effie-nek pedig be sem kellene öltöznie. Elég magát adnia.

• Milyen típusú horrorok a kedvenceid?

Az olyanok, amiben emberek vagy mutánsok gyilkolnak, sok a kibelezős, feldarabolós jelenet, illetve szeretem, mikor élőhalottakról is van szó benne.

• Ha Adsz vagy Kapsz-ozóknak adhatnál könyvet, melyiket adnád?  

A saját könyveimből egyiket sem. Ráadásl könyvet sem adnék, ugyanis a könyveim számomra nagyon fontosak. Ami az enyém, az az enyém.

• Melyik könyvvel jártál úgy, hogy ijesztőnek ígérkezett, de nem volt az?

Nem rég olvastam Brenna Yovanoff: Az elcserélt című könyvét és nekem ezt fájdalmas volt végigszenvedni. A fülszöveg és az alapsztori alapján kicsit ijesztő vagy minimum libabőrt okozó könyvet vártam, de ehelyett csak untatott az egész.

• Melyik könyv nem érkezett ijesztőnek, de mégis ijesztő volt?

Húha! Nem mondhatom ijesztőnek, inkább a felkavaró jelző illene rá. Ez pedig nem más, mint Stephen King: Hosszú menetelés. 

• Az általad olvasott horror könyvben volt-e olyan pillanata a főszereplőnek, amikor valami butaságot csinált, de olyat, hogy a valóságban belehalt volna? 

Biztosan volt ilyen, de én nem emlékszem most jelen pillanatban rá. Vagy talán mégis. A Luxen sorozatban elég sok hülyeséget csinált Katy, amibe amúgy belehalt volna, de ez nem horror könyv, szóval olyat nem tudok.

• Volt olyan karakter, aki túlélte a horrort, de te reménykedtél benne, hogy meghal?

Nem! Nem olvastam sok horrornak mondható könyvet, éppen ezért nem igazán tudok ehhez semmit sem írni.

• Melyik az a horror, amelyik túl röhejes ahhoz, hogy ijesztő lehessen?

Erre eddig csak egy könyv volt. Mégpedig Stephen King: Állattemető. Mind könyvben, mind filmben röhejes.

• Van olyan horrorod otthon, amit el akarsz olvasni ugyan, de félsz az elolvasástól?

Nincs.

• Mely könyveket ajánlod Halloween-re?

1.  Katie Alender: A rossz lányok nem halnak meg
2. Jamie McGuire: Red Hill
3. Stephen King: A hosszú menetelés
4. Igaz nem ijesztő, de szerintem jó kis olvasmány lenne Rick Yancey: Az 5. hullám című könyve.

Tudom jól, hogy Halloween tegnap elmúlt, de sajnos a Halloween party miatt, amit tartottunk, nem tudtam feltenni a Tag-et. Remélem, nem nagy baj! 
Nekem személy szerint a Halloween a kedvenc ünnepem, remélem sokan vannak még így ezzel. Ilyenkor szabadjára engedhetem az őrültebbik énemet. 

Puszii: Viki☻♥